Ez már maga a méznyalás. Rászabadítottam a VI-t a textareára. Nem valami
ügyetlen dzsuvascript utánzat, hanem gvim in all its glory.
Mondjuk ha az ember annyit zope-ozik, mint én mostanában, akkor kell is.
Az nem jó, amikor a zope dob egy exception-t, hogy a python script vagy a
page template 435-ik sorában van valami hiba, és te próbálj meg odanavigálni a
firefox textareájában.
A megoldás az "It's All Text!" nevű mozilla plugin. Lesz egy edit gomb a jobb alsó sarokban, megmondhatod neki, hogy meik editort ráncsa fel, meg az editor milyen char encodingot használ (apropó, hogy mondom meg a gvimnek, hogy UTF-8 legyen?), és voilá. Ha a szövexerkesztőben mentesz, a következő refreshnél (az is beállítható, hogy milyen gyakran legyen) besárgul a képernyő, és bepakolja.
Most már csak a gvim indulási ideje fáraszt. Erre kéne valamit kitalálni. Mondjuk a vimből a g betű nekem tök felesleges, mert a menű inkább csak zavar. De ha lenne olyan, hogy a már futó processznek küldök egy füstjelet, hogy most ezt nyisd meg (mint a mozillánál is), azt most kihasználnám. Ha tudnám hogyan kell.
Műxik a freeblog editorával is, Mr. A-nak nem sikerült eléggé MS-only megoldást csinálnia még, de én bízom a képességeiben.
Upd: és még arra is jó, hogy persze nem sikerült feltölteni a bejegyzést a freeblogba, de a vimben még megvolt.
magwas - 7:05 -