A szabad szoftverek és a politika

Minden elõremutató kezdeményezéssel megtörténik néha, hogy bizonyos politikai erõk a saját önigazolásukra próbálják meg felhasználni azokat.

Ez a szabad szoftverekkel is megtörténik.



Ez a cikk a Szabad szoftverek és kommunizmus címû szösszenet olvastán érzett felháborodás nyomán keletkezett.

Az elsõ és legfontosabb dolog, amit meg kell érteni, hogy a szabad szoftvereknek nincsen politikai identitása. Ha lehet egyáltalán világnézetet kapcsolni a szabad szoftverekhez, az nem írható le a szokásos politikai ideológiák eszköztárával; a meccs olyan játszótéren zajlik, aminek leírására nem alkalmasak a harmadik évezred elõtt kialakult fogalmak.

A félreértések elkerülése végett szeretném leszögezni hogy politikai ideológiákról van szó, amelyek nem keverendõek össze azokkal a pártokkal amelyek éppen ma az adott ideológiát tûzik a zászlajukra.

A politikai kisajátítás megakadályozása a szabad szoftverek újradefiniálásának tekinthetõ nyílt forrás definícióban gyökeredzik. Az 5. 6. és a 8. pont is ennek a kérdésnek különbözõ aspektusaival foglalkozik, kizárva minden lehetõséget amelyekkel a szabad szoftvereket bármely politikai célra fel lehetne használni.

A lenyúlás lehetetlenségének biztosítéka az a gondolkodásmódbeli diverzitás, ami a szabad szoftver fejlesztõket jellemzi. Ennek a diverzitásnak az alapja pedig éppen az, hogy minden hagyományos politikai ideológia számára megnyugtató elemeket találunk benne. Lássuk, melyik ideológiához mely elemeket lehet társítani:

Kommunizmus, anarchizmus

Láthattuk a hivatkozott cikkben. A lentebbiekben ugyan a cikk több állítása megcáfolásra kerül, ugyanakkor a cikk jól mutatja azt, hogy az ilyen gondolkodású fejlesztõk megtalálják a hozzájuk közel álló elemeket a szabad szoftverekben.

(Nem szeretnék úgy csinálni, mintha tudnám hogy mit kell jelen esetben érteni anarchizmus alatt, illetve hogy az kapcsolódik-e a kommunizmushoz, azért vannak itt egymás mellett, mert a hivatkozott cikk egy lapon említi õket.)

Liberalizmus

A liberalizmus vezérelvei a tolerancia, az individualizmus és a véleményalkotás szabadsága.

A toleranciáról, tehát mások hátrányos megkülönböztetésének tilalmáról már a nyílt forrású definíció kapcsán beszéltünk.

Az individualizmus és a véleményalkotás szabadsága két egymással összefüggõ dolog. A szabad szoftverek fejlesztõi közül nagyon sokan úgy tekintenek a fejlesztésre, mint az önkifejezés és a szólásszabadság gyakorlásának egyik módjára.

Konzervativizmus

A konvervatív értékrend a tekintélyre és a hagyományokra helyezi a hangsúlyt.

Elég megnézni, hogy egyes egyéniségeknek mekkora tekintélyük van a közösségen belül, illetve hogy a tekintély milyen fontos szerepet játszik a közösségben, hogy megértsük, mitõl fog el minden rendes konzervatívot tiszta és száraz érzés a szabad szoftverekre gondolva.

A szoftverfejlesztésben kissé jártasabbaknak pedig az is feltûnik, hogy a szabad szoftveres megközelítés milyen rendkívüli mértékben épít a hagyományokra. Mindenkinek, aki a szabad szoftveres hagyományok iránt érdeklõdik, ajánlom a Jargon file olvasgatását. A Linux kernel pedig maga az élõ konzervativizmus. A felépítése az informatikai szemmel kõkorszaknak tekinthetõ hatvanas évek Unixát követi, és elolvasásakor a legnagyobb döbbenetet az ellenõrzések hihetetlenül magas aránya kelti. A BSD variánsokról pedig még nem is beszéltünk.

Diktatúra

A híres mondás szerint a legjobb államforma a felvilágosult diktatúra, ha jó a diktátor. Nagyon sok nyílt forrású projectnél éppen ilyen felépítést találunk, sõt a legtöbb esetben szó sincs "antiautoriter döntési mechanizmusok"ról. A project vezetõje dönt, és ha valakinek ez nem tetszik, odébbálhat.

Kiigazítások

Az "antiautoriter döntési mechanizmusok"rõl már beszéltünk.

A szerzõ megengedhetetlen egyszerûsítéssel él, amikor eltekint a cégek szerepétõl a szabad szoftver mozgalomban. Mint egy százmillió forintos éves forgalommal rendelkezõ és évente duplázó szabad szoftveres cég egyik tulajdonosa, szeretném biztosítani arról, hogy a cégeknek komoly szerepük van a szabad szoftverek fejlesztésében. A szabad szoftverek fejlesztésének gazdasági alapját sokféle üzleti modell teremti meg. Ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a szoftver, mint "termelõeszköz" is megjelenik a gazdaság többi ágában, és így a felhasználásban játszott szerepének elemzése nélkül nem lehet jól megítélni a gazdasági-politikai hatásait.

A szerzõ abban is téved, hogy a szoftverírásában közvetlenül részt nem vevõ felhasználót a "freerider" kategóriába sorolja. A szabad szoftverek fejlesztésében a felhasználóknak komoly szerep jut. A felhasználók által hozzáadott érték a tesztelés, és az annak nyomán keletkezõ hibajelzések, valamint a funkcionális igények. Ezn kívülmindenki felhasználóként kezd, és ezután fog magasabb kasztokba lépni (hû, a kasztrendszert ki is felejtettem az ideológiák közül): lesz belõle tesztelõ, PR munkás, fejlesztõ, architect, stb. Ezért van az, hogy a szabad szoftver projectek aktívan támogatják a felhasználókat, és az õ minél komolyabb bevonódásukat a projektekbe.